HAT-KP-1-2024/1-001403.sz. pályázat - 7.b
Tokaji diákok Erdélyben
A Tokaji II. Rákóczi Ferenc Tehetséggondozó Általános Iskola 7. b
HAT-KP-1-2024/1-001403 sz. pályázat szakmai beszámolója
Előkészítő foglalkozás
Magyar nyelv és irodalom szakos tanárként a tanítási órák során többször volt már alkalmam a gyerekeknek a trianoni békediktátumról és annak a következményeiről beszélni. Az Erdélybe történő utazás előtt az előkészítő 4 osztályfőnöki órán is sokszor volt szó a történelmi Magyarországról. A tájékoztató szülői értekezlet után a gyerekekkel először a 6 nap programját beszéltük át: megnéztük az útvonaltervet, és az egyes állomások nevezetességit. Az előkészítés során a Barangoló digitális tartalomtár nagy segítséget jelentett: még jobban megismerhették Erdély történelmét, etnikai sajátosságait, a határon túl élő magyarság múltját, jelenét. A felületet nemcsak az iskolában, hanem otthon is remekül tudták használni a tanulók, segítségével hatékonyan fel tudtak készülni az utazásra: megismerték azokat a helyeket, ahová a hat nap alatt a kirándulás során ellátogattunk. Az előkészítő foglalkozásokon a gyerekek tartalmas 4-5 perces kiselőadásokkal is készültek, amelyeket lelkesen mondtak el egymásnak, mert mindenki a számára legvonzóbb témát választotta a látnivalók közül. Az Erdélybe utazók közül a felkészítő órákon mindig mindenki részt vett a csoportból.
1. nap
2025. 03. 18. kedd
Korán reggel Tokajban, az iskolánkkal szemben található parkolóban (Penny) találkoztunk, ahol megismerkedtünk leendő idegenvezetőnkkel: Maruzsan Tímeával. Miután megtörtént a személyi igazolványok ellenőrzése, 5 óra 25 perckor útnak indultunk. Menet közben csatlakoztak hozzánk a mádi tanulók és az őket kísérő két kolléganő is, és együtt folytattuk utunkat Erdély felé. Idegenvezetőnk folyamatosan tájékoztatott minket arról, hogy merre járunk: az út során érintett helységek nevezetességeiről, történelméről, földrajzi adottságairól, gazdaságáról. Többször került sor rövid pihenőre, majd dél körül megérkeztünk Bánffyhunyadra, Kalotaszeg történelmi központjába, ahol a Fő téren megtekintettük a 13. századból származó román stílusú református templomot. Itt a parókus úrtól hallottunk az ott feltárt kriptáról, megcsodáltuk a fakazettás mennyezetet, majd a templomkertben megnéztük a millenniumi emlékművet és a bánffyhunyadi Magyar Hősök emlékhelyét. A csoportképek elkészítése után újra útnak indultunk, és a késő délutáni órákban megérkeztünk Korondra. A szállásunk a város központjában található Bernadett panzióban volt, ahol a házigazdák szívélyesen fogadtak bennünket, majd ismertették a szállással, étkezéssel kapcsolatos tudnivalókat. Az ízletes vacsora elfogyasztása és a szobák elfoglalása után a gyerekekkel a közösségi térben megbeszéltük a tanulmányi kirándulás hetére (is) vonatkozó házirendet, majd csapatjátékokat játszottunk.
2. nap
2025. 03. 19. szerda
Reggeli után autóbusszal indultunk el a szállásunkról, és hamarosan festői tájakon vezetett az utunk a Békás-szoros felé, amely egy lenyűgöző természeti képződmény. Út közben néhány gyerek a buszból 2 medvét is látott, ami nagyon izgatottá tette a társaságot. Amikor megérkeztünk, egy varázslatos, hófödte, téli világban találtuk magunkat. A parkolóban, ahol kiszálltunk, a gyerekek örömmel hógolyóztak, majd miután megbeszéltük a sofőrrel, hogy ő a busszal néhány száz méterrel előre megy, és ott vár majd bennünket, mi gyalog indultunk el a szorosban a Békás patak mentén. Sétánk során nem győztünk csodálni a különleges sziklaalakzatokat, amelyek varázslatos látványt nyújtottak. A szoros sziklás hegyoldalán a gyerekek nagy örömére méteres jégcsapok lógtak, amelyet közelről is megcsodáltak.
Ezután a Gyilkos-tó felé utaztunk. Egy parkolóban megállva mindenki elfogyasztotta az ebédre csomagolt szendvicset, amely mellé almát és csokoládét is kaptunk. Az erdélyi tartózkodásunk alatt később is, minden nap bőséges ellátásban volt részünk, az étel mellé mindig kaptunk egy nagy üveg vizet is. Ebéd után gyalogosan indultunk a festői tó felé, amely egy erdőkkel övezett, magas hegyekkel körülvett természeti képződmény. Út közben idegenvezetőnk elmesélte Fazekas Eszter legendáját, amely szerint a tó neve egy tragikus eseményre utal. Ottlétünkkor az egész környék nyugalmat árasztott, a víz be volt fagyva, a hófödte tájak látványa mindenkit elvarázsolt. A közös fotók elkészülte után a gyerekek megcélozták az egyetlen nyitva tartó bazárt, ahol ajándékokat vásároltak, majd örömmel folytattuk utunkat Szováta felé. A Székely-Sóvidék központja. európai hírű üdülőhely, amely sósvizes tavairól ismert. Az itt található Medve-tó különleges gyógyító hatással rendelkezik. Itt egy kiadós gyalogtúrát tettünk, a tavat is körbejártuk. Vezetőnktől megtudtuk, hogy ez a világ legnagyobb heliotermikus tava, amelynek neve onnan származik, hogy az alakja, ha madártávlatból nézzük, kiterített medvebőrre hasonlít. A hely gazdag kulturális örökséggel is bír. Egymást érték a gyönyörű szállodák, panziók, amelyeknek hirdetőtábláiról megtudtuk, hogy az üdülőhely számos wellness-szolgáltatást is kínál. A tó és a körülötte lévő környezet különleges hangulatot kölcsönöztek az üdülővárosnak, ami a gyerekek számára is egy pihentető élményt biztosított. A kirándulás után kellemesen elfáradtunk, szállásunkra visszatérve elfogyasztottuk a vacsorát, majd a közös helyiségben beszélgettünk a gyerekekkel.
3. nap
2025. 03. 20. csütörtök
Reggeli után szállásunk előtt várt minket a buszunk, amellyel Székelyderzs felé utaztunk. Az út során idegenvezetőnk beszélt a Korond és Székelyudvarhely között található faszénégetőkről és a nárciszmezőkről is. Székelyderzsre érve a híres unitárius vártemplomhoz vezetett az utunk, amely Székelyföld egyik legrégibb gótikus műemléke a 13-15. századból. A templomban megcsodáltuk az 1400-as években festett Szent László-legenda jeleneteit ábrázoló freskót, bejártuk a templomot, majd az udvaron megnéztük az épületet körbeölelő erődöt, amelynek fülkéiben régen gabona, illetve élelmiszer tárolására alkalmas helyiségeket alakítottak ki.
Ezután Fehéregyházára utaztunk, ahol Petőfi Sándort utoljára látták életben az 1849-es segesvári ütközet során. Itt Szabó Józseftől, a Fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnökétől részletesen hallhattunk a csatáról, Petőfiről és Bem apóról, aki hiába próbálta távol tartani a költőt a harcoktól. A gondosan rendben tartott emlékparkban található Petőfi életnagyságú szobra, amely előtt mindenki megállt egy pillanatra, fejet hajtva a szabadságharc költőjének emléke előtt. Fehéregyháza után Kőrispatakra utaztunk. A Szalmakalap Múzeumban Szőcs Lajos, a múzeum alapítója bemutatta a gyerekeknek a kalapfajtákat és a kalapkészítés fortélyait. A múzeumpedagógiai foglalkozás során szalmából angyalkákat, csillagokat készítettünk. Elsétáltunk a régi malomba, aminek a működését egy helyi vezető ismertette, aki régebben maga is a malomban dolgozott. Visszafelé megnéztük a „csodakutat” is. Ebédre nagyon finom lángost ettünk a múzeumkertben.
Ezután az egykor virágzó község, Bözödújfalu felé utaztunk, ahová elkísért bennünket Szőcs Lajos is. Amíg odaértünk, elmondta nekünk, hogy a helység a romániai falurombolás jelképévé vált, miután 1988-ban elárasztották egy új víztározó építésekor. Megrendülve sétáltunk a „kopjafa faluban”, ahol minden házat egy-egy faragott kopjafa szimbolizál, amelyek elrendezése követi az egykori település házainak, utcáinak tényleges helyét. Az emlékparkot és a siratófalat, azért hozták létre, hogy a múlt ne merüljön feledésbe. A kopjafák között megkerestük a templomok és az iskola kopjafáját, majd fényképet készítettünk a látogatásunkról.
A kirándulás után a szálláson elfogyasztottuk az ízletes vacsorát, majd a Művelődési Házba mentünk, ahol egy nagyon tartalmas műsoron vettünk részt. Először az ifjúsági fúvószenekar előadását hallgathattuk meg, majd Balázs Titanilla 6. osztályos tanuló következett, aki először a korondi Himnuszt, majd erdélyi népdalokat énekelt nekünk. Ezt követően a Csezege néptánc együttes műsora következett, akik az előadásuk végén megkérdezték, hogy lenne-e kedve valakinek a közönségből is a színpadra menni. Nagyon örültünk, mert a mi iskolánkból 3-an is jelentkeztek, akik ezután együtt ropták a táncot a korondi gyerekekkel. A színvonalas műsor után mindannyian együtt énekeltük el az Ismerős arcok: Nélküled c. dalát, ami után meghatódva indultunk haza. A kijáratnál idegenvezetőnk, Tímea várt bennünket, aki mindannyiunk örömére nagyon finom, friss farsangi fánkot kínált nekünk.
4. nap
2025. 03. 21. péntek
Reggeli után indultunk Csíkszentsimonra, Csíkszereda irányában. Utóbbiról idegenvezetőnktől megtudtuk, hogy a város egy fontos kulturális és gazdasági központ, amely a székely hagyományok és értékek megőrzésében kulcsszerepet játszik. Az út során csodálatos hegyvidéki tájakon, erdőkön és dombokon keresztül haladtunk, ahol a buszból sok legelésző állatot, nyájat láttunk.
Csíkszentsimon település a híres Csíki Chips gyártásáról ismert. Ott elmondták, hogy a „pityóka” a székelyföldi konyha egyik alapélelmiszere, és a különböző technológiák alkalmazásával ebből készül a mindenki által kedvelt termék. A helyi gyárban a gyerekek betekintést nyertek abba, hogyan kerül egyik kedvencük: a friss, ropogós snack a boltok polcaira. A gyárlátogatás végén a gyerekek örömére mindenki kapott egy zacskó csipszet.
A csipszgyártás mellett a település híres a Csíki Sörgyárról is, amely a nálunk is nagyon népszerű kézműves sört készíti. A sörgyár látogatása lehetőséget biztosított arra, hogy a megismerkedjünk a sörfőzés hagyományos eljárásaival, és olyan sörkülönlegességeket is láttunk, amelyek itthon egyelőre még nem kaphatók az üzletekben.
Innan Csíksomlyóra utaztunk. A település az évente megrendezett búcsúról híres, amely a pünkösdi ünnepekhez kapcsolódik, a magyarok legnagyobb zarándokhelye az egész Kárpát-medencében. Itt megnéztük a híres Mária Kegytemplomot, amely a katolikus zarándokok egyik legfontosabb helyszíne, és ez egy igazi vallási és lelki feltöltődést biztosított számunkra is. A csíksomlyói kegytemplom legértékesebb kincse a főoltár mögött őrzött Mária-szobor, amelyet a szentély két oldaláról lépcsőn lehetett megközelíteni. A templom megtekintése után a templom előtti téren elfogyasztottuk az ebédre kapott szendvicset, gyümölcsöt, csokoládét, és a nap további részéhez magunkhoz vettük a vizet. Aki akart, a kegytárgyboltba is bemehetett, ahol ajándékot vásárolhattunk az itthoniaknak.
A Gyimesi-szorosban, Gyimesbükk közvetlen közelében, az 1000 éves határmentén megismerhettük a történelmi Magyarország egykori határát. A felkészítő órák során beszéltünk a helyszínről, és mindenki érdeklődve hallgatta most is az idegenvezetőt.. Az "1000 éves határ" kifejezés arra utal, hogy itt húzódott a történelmi Magyarország és a Moldva közötti határ, amely hosszú évszázadokon keresztül meghatározta a térség történelmét. A határnál egy helyi idegenvezető, ifj. Bilibók Ágoston lelkes beszámolóját hallgattuk meg a régi határvonalról, Árpád-vonalról, saját emlékeiről, ami még élvezhetőbbé tette a beszámolóját. Az egykori őrházban bemutatta a régi fotókat, eszközöket.
Ezután hazaindultunk, a szálláson elfogyasztottuk az ízletes vacsorát. Este közösségi programokat szerveztünk a gyerekeknek.
5. nap
2025. 03. 22. szombat
Egy programokban és látnivalókban rendkívül gazdag nap várt ránk. Először a korondi Taplászműhelybe sétáltunk, ahol egy fiatalember: Máté Barna várt bennünket, akitől érdekes információkat tudtuk meg a taplófeldolgozásról. Régen tűzgyújtásra, gyulladás- és vérzéscsillapításra használták, később dísztárgyak készültek belőle. Ő is kalapokat, terítőket, kulcstartókat készít, de megtudtuk, hogy erre a célra csak az 1000 méter fölött élő bükkfáról szedett taplógomba felel meg. Ezután Lőrincz Eszter korondi Szövőműhelyébe látogattunk, aki nagy szeretettel fogadott bennünket. Itt megismerkedtünk a szövőszék használatával, a szőtteskészítés teljes folyamatával egészen a kész termékig. Beszélt a helyi népviseletekről, azok viselési szokásairól. A helyiségben sok kézi szövésű faliszőnyeget, abroszt, könyvjelzőt láttunk, amelyek színvilága megegyezett a hagyományos székely népviseletre jellemző fekete-piros színekkel. A szövőműhely után meglátogattuk a Korondi Helyi Szörp- és Lekvárkészítő Manufaktúrát, ahol a gazdagon terített asztalon kizárólag saját készítésű termékek voltak: frissen sütött házikenyér, vaj, sajtok, zöldségek, lekvárok, szörpök, teák. A kóstoló után lehetőség volt vásárlásra is. Ezután a Sófeldolgozó üzem meglátogatása következett, ahol méretes sótömböket láttunk, amelyeket a szemünk előtt daraboltak kisebbekre. A bemutató alatt a kezünkbe vehettük az üzem saját termékeit (fűszersók, fürdősók), amelyeknek a gyógyhatásairól is hallhattunk. A látogatás végén mindenki kapott ajándékba egy csomag parajdi sót, majd lehetőségünk volt különböző termékek megvásárlására is. A sófeldolgozó után Farkaslakára utaztunk, és ellátogattunk Tamási Áron szülőházába. Tanítványaink nagy érdeklődéssel hallgatták Sipos Kinga könyvtárost, aki végigvezetett bennünket a kis házon, és a sok személyes tárgyi emlék, fénykép segítségével ismertette az író életrajzát, munkásságát. Megtekinthettük pl. az író bölcsőjét, ágyát, használati tárgyait, regényeinek, írásainak korabeli kiadásait. Ezután elmentünk Tamási Áron végső nyughelyéhez, amit a gyerekekkel együtt megkoszorúztunk. A koszorúzás után a Kovács Kalács jóvoltából a tanulók kipróbálhatták a kürtőskalács készítését, amit utána jóízűen el is fogyasztottak. A nap végén szállásunkra visszatérve elfogyasztottuk az ízletes vacsorát, majd a közös helyiségben beszélgettünk a gyerekekkel.
6. nap
2025. 03. 23. vasárnap
Reggeli után elbúcsúztunk a szállásadóinktól, akik átvették a szobákat. Megdicsértek minket, mert mindent szép rendben hagytunk magunk után, majd hazaindultunk. Út közben a buszból megtekintettük Marosvásárhely nevezetességeit.
A tanulmányi út értékelése
A 2025. március 28-án megtartott osztályfőnöki óra célja az volt, hogy a tanulókkal együtt felidézzük és értékeljük a „Határtalanul!” program keretében szervezett 6 napos erdélyi tanulmányi kirándulás során szerzett élményeket, rendszerezzük a kirándulás során szerzett ismereteket, és megbeszéljük, hogy milyen útravalót adott nekünk ez a kirándulás a jövőt illetően, .
A foglalkozás során gondolatban újra végigjártuk az erdélyi kirándulás állomásait, felidéztük az emlékeket. Ehhez segítséget nyújtott az út során készített rengeteg fénykép, amelyeket feltöltöttünk iskolánk Facebook oldalára és a szülői csoportba is. A foglalkozáson a gyerekek beszámoltak egymásnak saját élményeikről, arról, hogy kinek mi volt a kedvenc helyszíne, mire emlékszik a legszívesebben. Elmondták, hogy nagyon hasznosnak találták az előkészítő órákon megtartott tanulói beszámolókat, valamint a Határtalanul! program Barangoló digitális tartalomtár megismerését és alkalmazását, mert ezek segítségével már nem volt számukra idegen az új környezet. Sokan idézték fel az 1000 éves határnál tett kirándulást, ahol még a történelmi Magyarországon készült tárgyi emlékeket tekinthették meg. Többen beszámoltak arról, hogy szinte hihetetlennek tűnt számukra, hogy a magyar határt átlépve több száz kilométerre is milyen szépen beszélik a magyar nyelvet, melynek tájnyelvi sajátosságait is megfigyelhették. Az értékelő-összegző órára mindenki elhozta a múzeumpedagógiai foglalkozáson készített saját kis szalmaangyalkáját, csillagát, és az óra végén elhelyeztük az osztálytermünkbe az ajándékba kapott angyalkát is.
Összességében elmondható, hogy a 6 napos kirándulás, amely a "Határtalanul!" program keretén belül valósult meg, alkalmas volt Erdély gazdag természeti és kulturális értékeinek felfedezésére. Osztályfőnökként jó volt megtapasztalni, hogy a többnapos együttlét az osztályközösség építését és a nemzeti összetartozás érzését is erősítette a gyerekekben. Úgy tértünk haza, hogy mindannyiunk lelkében ott maradt a Kárpát-medence egy darabja, mert magunkkal hoztuk az utazásunk során megfigyelt változatos természeti környezet, a gyönyörű tájak, hegyek, valamint számos történelmi jelentőségű helyszín emlékét. A foglalkozás végén elhangzott, hogy az osztályból a jövőben többen is szeretnének még visszatérni Erdélybe.
Beszámolómat a Farkaslakán született, majd halála után szülőfalujában eltemetett Tamási Áron szavaival zárom:
„Az ember a szíve mélyén örökké oda való, ahol született.”
Tokaj, 2025.03. 29.
Hidasi Lajosné osztályfőnök